Még tavaly léptük meg, hogy a nagy kertkapun belépve jobbra található három öreg, és nagyon magas fenyőt kivágattuk. Tettük ezt azért, mert nagyon magasak voltak, alattuk nem nő semmi, csak az eltüzelhetetlen és nagymennyiségű fenyőtoboz, és rengeteg tűlevél volt körülöttük, igen közel voltak a szomszéd házához, de a legnagyobb problémát az autóra csöpögő gyanta jelentette, mely tetemes kárt okozott nekünk. Első körben csak az alsó ágakat vágtuk le, hogy valahogy kinézzenek, a nagy szélben veszélyesen hajladozó fák, de ez sem tette esztétikusabbá a látványt, és a viharkár veszélye továbbra is fennált. Alattuk, eső után állt a sár, nem volt ez jó senkinek. Ki is vágattuk tehát, de a vágások nem voltak szépek. A három csonk, melyek átlag átmérője közel 50 cm, sajnos mind eléggé rondán, ferdén lett hagyva, és nem tudunk vele mit kezdeni. Ezek a 20-30 éves fák, komoly gyökérzettel rendelkeztek, amit kiásni - ha egyáltalán lehetséges - igen megterhelő és / vagy drága mulatság. Hosszasan tanakodtunk, mi legyen velük. A fenyők alatti 3x22 méteres terület a kutya füves futócsíkja lett, és kultúráltan itt (és csakis itt ) végzi el a dolgát. Befüvesítettük. A csonkok viszont azóta is ott állnak. Balról jobbra a második és harmadik csonkot tüntettük el az itt leírt módszerrel ...
Ez a legnagyobb, 110 x 100 x 78 cm
Ez volt a feladat ...
Ha a kertben máshol lett volna, meghagyjuk a harkályoknak, hangyáknak ...
Köszönjük az alapanyagot, volt szomszédunknak, Istvánnak !
Szerencsére megvan minden szerszámunk, indulhat a munka
Egyenlő hosszra vágtuk a deszkákat. 42 db-ot kellett szeletelni
Mérés, ellenőrzés, akárcsak a fémipari alapképzésen, ahogy tanították nekem ...
Jó érzés, amikor már alakulni látja az ember ...
Belső, tálcatartó merevítések
Összeállt a "köbméteres" kocka
Beszabtuk az OSB lapot, mely a földet tartja majd.
20 cm a mélység, 200 liter föld fér bele
Megérkezett a helyére, be is vízszinteztük ...
Szerettünk volna más, a kerthez jobban passzoló színt adni neki.
A csonkot így tüntettük el. Azért nincs középen, mert a gyökerek így engedik stabilan állni
a szerkezetet. Csak az egyik sarkát kellett kicsit megtámasztani, egyébként vízszintben volt a láda.
Gondoskodnunk kell a felületvédelemről, a fa kezeléséről, az eső és a locsolóvíz okozta roncsoló hatás elleni védekezéssel. Mint tudjuk, a fára a legjobb a lazúr, mert az hagyja a rostokat szellőzni, és táplálja is azt. Viszont ezek a deszkák kaptak már régebben egy vékony lakk réteget, így a lazúrt el is felejthettük ... Marad a selyemfényű zománc, mely azért fára is használható, ha nincs más lehetőség. Kedves és jó barátunk a festőhenger, beszereztük a megfelelő anyagot (Poli-farbe Cellkolor), és indulhatott a munka ...
A fenti 20 cm mély földtárolót megvasaltuk, a föld súlya általi feszítés ellen ...
Felráztuk, felkevertük a festéket
Gyorsan haladtunk, meg is kapta a színét ...
Az átázás ellen kibéleltük vastagabb nejlonfóliával
Palánta és virágföld vegyesen, tele volt az autó csomagtere
Belement 4 zsák és két 20 literes még
Jöhetnek a virágok ...
Ezer színben pompázik, májustól szeptemberig a Vinka.
Kedvenc virágunk megy majd bele, hamarosan.
Munkánkat Kugli kutyánk felügyelte, ki jól elvolt a csülökcsonttal ...
Ahogy a blogbejegyzés elején írtam, három fenyőcsonkot szeretnénk eltakarni, de eddig csak egy virágosládát mutattam be. Készült még egy hasonló láda is, kisebb, 70 x 60 x 78 cm méretben. Az első eljárást megismételve, fele annyi idő alatt, és problémamentesen legyártottuk a kisebbik testvért, már az is a helyén van. Pár képet mutatok róla, kevesebb szöveggel ...
Ide elég volt 26 deszka
Jó ezt látni, ahogy alakul
feltöltés ;-)
A kilógó nejlon fólia nem fog látszani, ahogy belekerül majd a virág.
Körülötte hamarosan füvesítünk.
A képen nem látható, - harmadik - egészen hátul lévő csonkot, egyedi módon fogjuk eltűntetni.
Az egy kicsit komolyabb, hosszabb projekt lesz, de már
fejben megvan.
Legyen titok, hogy mire készülünk ...
