Lassan végleg elcsendesedik a táj, megpihen minden, aludni tér a kert is, az "örök" körforgásban. Elvégeztünk mi is minden munkát lassan, amit ilyenkor meg kell cselekedni. Érdekes, hogy a cseresznye és az öregebb almafa levelei nem, vagy alig akarnak lehullani a fáról. Talán nincs is már a közelben olyan fa, mely el ne dobta volna az idei leveleit. Most, mikor ezt a posztot írom, a cseresznyefa felső negyedén még mindig erőlködnek a levelek. Gyanítjuk, hogy az ifjítás után növő vízhajtások, tán jobban jobban ragaszkodhatnak azokhoz, ezért nem hullott le még mind. Az idei utolsó zöldhulladék elszállításon is túl vagyunk, így minden tekintetben véget ért a szezon. Az utolsó őszi kertrendezést megejtettük, az etetőt és környezetét rendeztük, erről szeretnék mesélni ebben a bejegyzésben.
Akadt egy kis munkánk ...
Nem fogynak el a levelek ...
Egy-egy kupac mindenütt
Feleségemmel elég hamar összekupacoltuk ...
Két-három zsák ...
"Könnyen lebomló nejlonzsák". Ezt nem nagyon tudom feldolgozni.
Erre kényszeríti az embert, az avarégetési tilalom ...
Kugli talált egy madárbirset kupacban. Majd' egy órát játszott vele
Összeszedtük, de várakozik még az utolsó eresztés odafenn ...
Nem volt jó időnk, de a feladat kicsábítja az embert a levegőre ...
Ott hátul a madársarokban található az Aranyvessző (Aranyeső), és a madárbirs. Mindkettő nagyon megnőtt, mióta itt lakunk, és a fenyők alsó ágai miatt, megdőlve a kert belseje felé igyekeznek. Ez megnehezíti a fűnyírást, és nem is szép, ahogy dőlnek befelé. Mindkét bokor nagyon megvesszősödött, megritkítottuk kicsit. A munkálatok során gallyak keletkeztek, melyekből dobáltunk párat háta a fenyők alá, de a java részét begyűjtöttük, hogy karácsonykor be tudjuk gyújtani a kandallót. Hangulatra vágyunk, szép lesz a tűz látványa. A két bokor összeérő ágait lemetszettük, amelyek hátra nőnek meghagytuk, a kert felé igyekvőket eltávolítottuk. Egész pofás lett a két bokor. Az aranyvessző nagyon durván megdőlt a kert belseje felé. Erős kötéllel meghúztuk a mögötte álló két fenyő irányába. Megpróbáljuk kicsit egyensúlyba hozni.
Munkánk második felvonása
Madárbirs
Gyújtós lesz belőlük
A kertből kilógó fenyőt is elrendeztük.
Zsákolás ...
És a végeredmény
Finom almakarikák ...
Mindenki nagy kedvence a cinkegolyó
Kipucolt, és tiszta vízzel feltöltött itató
Üzemel a kamera is szépen
Jönnek a szarkák is, a szajkók is (nem találom a képernyőfotót róla)
Van balkáni fakopáncs, szén és kékcinege, mezei veréb, vörösbegy és ökörszem.
SÜVÖLTŐ IS 50 MÉTEREN BELÜL. Volt seregélyes-időszakunk is.
Szeretik a vizet a rozsdafarkúak, de ők októberben elvonultak már.
Betárazva száradnak ...
Hálásak vagyunk minden élményért, a néha nehéz munkáért is,
mert ilyen élmények nem adattak a VII. emeleten ...
