Két bejegyzéssel ezelőtt adtunk hírt, a mentett balkáni gerle fiókáról, akit kb. 10-12 napos korában talált meg kutyánk, a madárbarát kert hátsó végében, kizuhanva a fészekből. Pont az ilyen alkalmakra tartogatok egy kalitkát, amiben felnevelhető egy, vagy akár több madárfióka is, ha úgy alakulna ... Most úgy alakult. Beszereztünk minden kelléket, csirkeindító tápot, fecskendőt, gumiujjakat, és feleségem áldozatos munkájának köszönhetően elindult a nevelés. Pontosan 30 napot volt velünk Vili (aki akkor is vili, ha tojó), és szépen kifejlődött, megerősödött. Tegnap, augusztus 15-én elérkezettnek láttuk az időt, hogy szabadon elindulhasson a kis életében. Madárbarát kertünk idei eedménye, egy komplett házi veréb fészekalj, mintegy 15 példány széncinege, és ez a balkáni gerle fióka. Egész nyáron megy az itatás, télen pedig igen komoly erőkkel az etetés. Lassan-lassan megnő annyira a 72 db leylandi ciprus, hogy összefüggő sövényként otthont (fészkelő helyet) adjon sok kerti madárfajnak. Ez a poszt hivatott tehát arra, hogy Vilmos szabadon engedését bemutassuk ...
Csodálatos élmény, örömöt adó történet.
Végre ilyen formában is viszonozhattuk azt a sok örömöt, amit a természettől kaptunk ...
