Kertrendezés

Amikor kiválasztottuk új otthonunkat, teljes mértékben tisztában voltunk azzal, hogy a ház jó állapotban van, de a kertet nagyon komoly munka lesz rendbe hozni. Az előző tulaj vagy így szerette, - mondjuk úgy: szabadon élni hagyva a kertet -, vagy pedig nem volt rá ereje, de a lényeg az, hogy semmilyen szabályozást nem láttunk a kertben. Minden csak nőtt, ahol volt, úgy ahogy akart. A 2019-es év fő feladata tehát a kertrendezés lett. A beköltözés, a lomok kipucolása a kis épületből, az sem volt kis munka, de szinte huszadrangú a kerti problémákhoz képest. Kezdetben a hasznos terület 70-át növényzet borította. A kertet teljesen leuralkodó diófa, melynek több ága a földig hajlott már, és a metszést sosem megért, egymásba lógó gyümölcsfák ... A kinyithatatlan kertkapu, az előkertben a ház homlokzatára zöld koszt rajzóló bokrok, a mindent megfojtó borostyán ... Holnapig sorolhatnám. Minden túlzás nélkül: a kertből 20 m3-nél nagyobb mennyiségű zöld, és egyéb felesleget kellett kibányászni, és elvitetni. Célunk volt a fák koronájának vissza ifjítása, hogy azokról szüretelni lehessen, a tér növélése, a kerítés melletti körbejárhatóság, és a rendezettség. Ugyan madárbarát kert vagyunk, és a madaraknak jó a búvóhely, de a "dzsungeles őskáosz" számunkra elfogadhatatlan. Pár fotón megmutatom, hogyan alakítottuk élhetővé, és talá˙n szebbé, ezt a kertet.

Ez volt a kiinduló pont. Egymásba érő gyümölcsfák, gaz, káosz

Gondozatlan, metszetlen, dzsungel

Földre kényszerülő diófa ág. Egymásba érve a csereszenye és meggyfával

Ez volt a kisebb kapu. Nem lehetett kinyitni a borostyántól

Kert.

Kilátás az ablakból

Célul tűztük ki, hogy megszüntetjük a káoszt, és a fákat, növényeket megszabadítjuk a feleslegtől. Megakadályozzuk, hogy az egymásba összeérő, egymást szorongató fákat visszametsszük, és szabad teret hozunk létre a kertben, hogy egyszer majd füvesíthessünk. Szerettük volna, ha látszik a kerítés, kinyílik a kisebbik kertkapu is, és hogy a viharban ne verje a vizes fákat, bokrokat a fehér házfalhoz a szél. Így "nekimentünk a növényzetnek, és kitakarítottuk a sarkokat is. A bodza, FÁVÁ MAGASODOTT, 8 méterre nőtt, 20 cm átmérűjú törzzsel. Átment a szomszéd kertjébe. Módszeresen vissza vágtunk mindent. A madárles, melyről már beszámoltam a blogban, a bodza helyére került.

A kert ezen sarkába szántam a madárlest. A komposztálóban egy nyálkás
földkocka volt, ami kerti földnek alkalmatlan. Egyszerűen berohadt

Igen komoly munka volt

Meglett a helye a madárlesnek

Madárles, itatóval, etetővel

Elkezdett nyílni a tér

Lenyírtam a csípőig érő gazt.
(Hat képpel feljebb az eredeti állapot)

Kinyílt már a kapu végre. Még látható az oszlopba nőtt borostyán

Cseresznyefa, jegyenye formában 12 méter magasan !!!

 Visszavágtuk. 1-2 év, míg újra lesz koronája, de JÓ FORMÁVAL !

 A szomszéd műhelyét fenyegető meggyfa

 Értelmezhető és szüretelhető lett a cseresznye

Ilyen kupacból 3 db keletkezett 2019-ben

 Rakjunk rendet a farakásnál !

 Folyamatban ...

Na, szóval, valami ilyesmi ... 2020 nyarán vakolom, és újítom fel.

 Volt nálunk ásatás is, a diófa tövében

 3 méter hosszú, 30x20-as betongerenda

 Remélem, nincs már más meglepetés

 Ő került elő :-)

Eldolgoztuk a helyét. Mehet majd a füvesítés

A megmutatott képek csak töredékei a soknak, és az elmesélt munkafolyamatok heteket vettek igénybe. Elég kemény játék volt, de a kertet felkészítettük a füvesítésre, a kerítés mentén körbejárható, lett helye a leendő sövénysornak, kiszabadult a kiskapu, előkerült a ház homlokzata az utcafronton, lett hely és kocsibeálló, megláthattuk a kert valós méretét. Nagy dolgok ezek :-D