2020. augusztus 12., szerda

Mi történt júniusban

 Visszafordíthatatlan az idő múlása. Beléptünk a hamisítatlan nyárba, a maga színeivel, a megérő termésekkel, a burjánzó dús zöldüléssel, és az erős napfénnyel. Akadt munka a kertben bőven, még akkor is, ha a nagyján tavasszal túljutottunk. Negyven nap ... Ennyit vártunk a fűre, ahogy a csomagoláson hirdette a reklámszöveg. Nem mondom el, milyen vízszámla jött, mert sajnos nincs kút a kertben. A fűnek viszont igénye a sok víz, amíg csírázik. Ért minket kedves és kellemes meglepetés, mutatom is majd a képeken. Szeretjük ezt a kertet, mert tudjuk honnan indultunk. (lásd a tavalyi bejegyzéseket) Örömünkre szolgál a sok befektetett munka, nagyjából azzal arányos eredménye. Jó pár év lesz, mire kialakul az a kép amellyel álmodunk, és már csak gondozni, fenntartani kell amit létrehoztunk. Kezdjük is el, nézzük a képeket !


Még a régi telkünkön zártam szívembe a primulát

Ne feledjük el, június eleje van ! (Nem február március)

Ez a primula MÁSODJÁRA VIRÁGZIK ...

Jól érzi magát, a félárnyékos előkertben ...

Már alakulnak a gyümölcsök ...

A kevesebb fény ellenére is, utólérte magát az előkert ...

Ha van két bakod, telepíts rá magaságyást !

Kitartás ...

Kéthetente dolgozik a fűnyíró

A fű igényli az ápolást. Így erősödik, szépül

Gyakran fotózom a legkülönbözőbb szögekből


Van még miről mesélni a júniust illetően, de azokat témákat külön blogbejegyzésbe teszem. Jobb szétválasztani a dolgokat, áttekinthetőbb így a történet. Június felé már elhittem, hogy igen, nekünk is lehet zöld a kert, a csonttá kiszáradt, vagy sárban úszó barna föld helyett. Megtette a hatását a 14 zacskó fűmag, mely bőven másféllel lett túlméretezve annál a mennyiségnél, amelyet az alapterület indokolttá tesz. Abból viszont még sosem volt baj, ha az ember valamit túlméretezett.

Ma már fűben mászkálhatunk mezitláb.
A hetedik emeleten ez sem adatott meg számunkra.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.