Kutya, fű, növények

 Örök kérdés - szerintem minden kutyás kertben - , hogy miként is oldható meg a kutya és a fű, illetve a kutya és a növények együttélése. Én, tartózkodva minden okoskodástól, azt tudom mondani, hogy a kutyának ideje korán meg kell tanulnia a határokat. Kezdtük ezt azzal, hogy már 9 hetesen leültettük a ház bejárati ajtajánál, és csak akkor jöhetett be, ha ezt megtette. A fotelba felmehetett, az ülőgarnitúrára nem. Voltak saját dolgai, amiket rághatott, és voltak a mi dolgink, amikhez ha hozzáért, azonnal tiltottuk. Ezeket a szabályokat KÖVETKEZETESEN betartjuk. Így nem bántja a növényeket, mert azonnal rászólunk. A nagy kert vadászráccsal el van kerítve, oda csak velünk mehet be, ha leül, és az előkert esetében ugyanez a képlet. Van egy hosszú, 4x22 méteres "kutyacsík", ott végzi el a dolgát, onnan takarítjuk a "terméket". Máshová nem piszkít. TISZTELI a területünket, mi is az övét. De a nagykapú tövénél nem tudtuk megoldani a füvet. Látszik majd a képeken. Van mégis megoldás. SPORTFŰ és az ELKERÍTÉS. Ezt a megoldást szeretnénk bemutatni ebben a bejegyzésben.

Szóval a sportfű ... Erős és szinte elpusztíthatatlan

Egy tavalyi fotó, de a módszertan változatlan.

Gyomok kiszedése, földpótlás, belocsolás. (Ez volt a hosszú szakasz)

Ez lett belőle ...

Idén erre a kis területre koncentrálunk, hogy folytonos legyen a "kutyacsík" ...
Betonvas, tyúkháló, feszítés, téglák az aljára (ásás ellen)

Tápanyagban gazdag föld 3 cm vastagon, és beszórtuk gazdagon

Aztán jön a Yeti, és megtapossa (hengerelés helyett).

Közben kihúztuk a kerítést, bentről rögzítve. Szabadulás csak kimászva :-)
Nem szabad elfelejteni, hogy a csírázáshoz napfény, meleg és nedvesség kell !!!

Ez a sarok, ugyanazon csík másik vége. Ezt az eredményt várjuk ezúttal is ...

20-30 napon belül meglesz a fű itt is.