Már ideköltözésünk pillanatában tudtuk, hogy a kerítés mellett szeretnénk sövényt nevelni. Ennek célja nem a szociális elszeparálódás, sokkal inkább a vziuális takarás volt. Nem szeretném nézni a szomszédok "mindenféle színű" házfalát, sem a kert végében a zsalukő-kerítés szürkeségét, a falnak támasztott kidobott hullámpalákkal. Szerettünk volna azt, hogy a téli szürkeséget enyhítse az örökzöld sövény. Nem akartunk tuját, mert az eléggé fogékony a betegségekre, ezért esett a választásunk a Leylandi ciprusra, mely sokkal jobban tűri az itteni betegségeket, éghajlatot, és a talajt. 2020 tavaszán, mintegy 75 tövet vásároltunk és ültettünk el a kerítéstől 1 méterre, és egymástól 80 cm-re. Mára 200 - 230 cm magasak a növények, és túlnyomó többségben horizontálisan is összenőttek, és takarnak. Köszönhető ez többek között a Wuxal lombtrágyának, melyet ez a növény jobban hasznosít, mint ha a földből kellene felvennie a tápanyagot. Viszont a szomszéd felé nem terjeszkedhetünk, így megejtettük első alkalommal a "fonák-oldali" igazítást. Erről szól ez a blog, és egy számunkra kedves szobanövény átültetéséről, amolyan bónusz-témakörként. Nézzük, hogy is volt ez ...
A gépet felkészítettem, feleségem viszont profi ebben a munkában.
Nem is nagyon engedte át soha ezt a munkát, anno a telken sem. Szereti !
mégis csak Ő a legszebb NŐvény a környezetemben ;-)
a kutya is jobban tud járőrözni itt a sövény mögött
Alma a fán. Nagyon gyenge most a termés
Miután végeztünk a kültéren választott feladattal rájöttünk arra, hogy van nekünk egy szeretett szobanövényünk, melyre igen csak ráfér a talajcsere, és a nagyobb cserépbe költözés. Ehhez rendelkezésünkre állt minden, így nem sokat gondolkodtunk azon, hogy belevágunk-e ?! Ez a növény fontos számunkra, még anyám öröksége, aki 2016-ban halt megs néz ennél sokkal szebb kerteket odafenn ...
Jöhetett az földkeverék
